2009. május 10., vasárnap

Berci. Élt 9 hónapot és három napot.

Áldott emléke teremtsen békét ember, állat és Isten között.

Ma a szerkocsiba is pakoltam egy keveset, Berciről és Istenről pedig tegnap is írtam.
GONDOLKODÓSZÉK 3

Isteni marketing

Az események érdekfeszítő láncolatának kezdetén Isten megteremti a világot, majd Ádámot és Évát az Édenkertben. A történetek között Noé bárkájának drámai kalandjáról is olvashatunk, és nyomon követhetjük a zsidó nép megszületését.”

(A Reader’s Digest Képes Biblia c. kiadványának fülszövegéből.)

Az almáról

Bölcs teológusok és filozófusok (sőt pszichológusok is) könyvtárnyi irodalmat hordtak össze a Tudás Fájának gyümölcséről, annak hatásáról, a bibliai történet szimbolikájáról. Ádámot és Évát mindannyian kész embernek tekintették. Tévedtek.

Magyarázatképpen elmondok egy példát. Ma este megcsípett egy jókora szúnyog, holnap délig viszketni fog a csípés helye. A teremtés rendjét, Isten akaratát teljesítette. Én is, amikor agyoncsaptam. De én ezután levettem a polcról a mérget tartalmazó spray-t, kizavartam a macskát (mert tudtam, mit teszek), becsuktam az ablakot, és jól megszórtam a levegőt a flakonból. Hogy az összes szúnyog elpusztuljon, az ártalmatlan hímek, a jóllakottan szunyókáló nőstények, meg mintegy mellékesen az idegesítően zümmögő, de légynek sem vétő legyek is. Ezt a lehetőséget, képességet nyilvánvalóan nem Istennek köszönhetem. Vagy igen? Istentől teremtett állat- és növényfajok egészen hasonló módon történt kipusztítása Isten akarata lett volna? Az ember Isten teremtő akarata ellen – Isten akaratából? Quia absurdum est?

Jusson inkább eszünkbe Sátán! Hiszen nélküle nincs bűnbeesés. Az Ádám-Éva nevű teremtményt Sátán fejlesztette állatból kész emberré. Isten akarata – sőt tudta – nélkül. „Ádám, hol vagy?” – kérdezte Isten. Mert szem elől vesztette teremtményét. (Amikor azután viszontlátta, megátkozta verejtékes kenyérkereséssel, fájdalmas szüléssel. Nagyon sokkal később elpusztította özönvízzel, egyetlen család kivételével, akik menekülésüket vérfertőzéssel ünnepelték. Még sokkal később kiválasztott egy nációt, hogy a többi nációnak legyen kiket fogságban tartania, utóbb gyűlölnie, kiirtásukra törekednie. Ezek a gyűlölős-kiirtós nációk egyébként a legutóbbi évtizedekig a kiválasztott náció legszentebb fia, egyszersmind Isten fia követőinek vallották magukat. Újabban más nációk jeleskednek az irtás terén, szerintük Isten azonos ugyan az irtandók istenével, ám a Fiú csupán próféta, az övékhez hasonló, de kisebb annál. Ez azonban már egy másik történet, a homo sapiensé, nem a bűnbeesésé.)

Összefoglalva: Lévi-Strauss tudósít a pucéran gyűjtögető-vadászgató, puszta földön háló, tökéletes ártatlanságban promiszkuizáló dél-amerikai indiánokról. Az 1950-es évekig sikerült a szó szoros értelmében elmenekülniük, elrejtőzniük a civilizáció mindennemű kísértése elől. Talán azóta is. Állatrendszertani értelemben homo sapiens-ek ők is, persze, de kész embernek, Ádám-Éva és Noé leszármazottainak nem tekinthetők. Vagy a Tudás Fája, vagy Sátán hiányzik az ő Édenükből. (Nem elhanyagolható a pucérság, emlékezzünk a teremtés-történetre: „...megijedtem, mert mezítelen vagyok” – mondja Ádám az Úrnak. És „Ki mondta meg neked, hogy mezítelen vagy?” – így vonja kérdőre őt az Úr,) Az indián törzzsel szemléltetett, bűnbeesés előtti Ádám-Évát csak ugyanaz az egyetlen körülmény különbözteti meg a bonobóktól, amely Ábellal, Káinnal és bármely későbbi emberrel összekapcsolja őket: az Isten teremtette génállomány. Ami ellenben megkülönbözteti teremtéskori ősszüleinket a bűnbeesés utániaktól, meg mitőlünk (a „hiányzó láncszem”?), azt bizony Sátánnak köszönhetjük. (A többi csupa kérdőjel: ugyan mivégre teremtett az Úr olyan lényt, amely a bonobóktól csak testalkatában meg abban különbözik, hogy kommunikálni képes Sátánnal, ha nem akarta, hogy kommunikáljon vele? Vagy a kommunikációt megtervezte ugyan, de eredményével, az almaevéssel, Sátán sikerével nem számolt? Szabad, de Sátánnak keményen ellenálló embert tervezett? És miért nem sikerült ez neki? Isten, a szabad akarat, és Sátán háromszöge nem fér meg egy bolygón?) 

Másképpen, avagy
Értelmes tervezés? Intelligens evolúció?

Nos, igen... Csakugyan muszáj volt két lábra állnia az embernek, másképpen nem érné fel az asztalt.



2009. május 9., szombat

                                                Berci. Élt 9 hónapot és három napot.

Gyász

Lehet, hogy már negyedik napja nincs. Harmadik napja tudom. Most teszem fel magamnak az első értelmes kérdést Berci haláláról (ha sikerül feltennem): miért gyászolom úgy, ahogyan állatokat nem szokás? De most is megállok: miért magamról beszélek? Miért nem arról, hogy kilenc hónapig élhetett csak?

Miért? "Az Úr adta, az Úr elvette, legyen áldott az Úr neve"? Mi az, hogy "adta"? Nem nekünk adta őt, mik vagyunk mi egy élethez mérve? Az életet adta, neki. Övé volt az élete, nem a miénk. Az öröm, ami az életéből nekünk jutott, morzsa volt az ő életöröméből. Miért vette volna el az Úr a kilenc hónapos kölyöktől?

Módfelett, szertelenül szerette a tejet. A kezembe kapaszkodott (puhán, behúzott körömmel), amig kitöltöttem a tálkába, de mindig végigcsurgott a fején, mert amint meglátta, hogy folyik a dobozból, nyomban beledugta az orrát a tálba. Ha a reggeli kávémhoz nem maradt tej, neki akkor is adtam. Én, a senki bűnös ember. Az Úr pedig elvette volna tőle? Miért?

Vagy nem az Úr vette el? A véletlen úr lehet az Úr fölött? Elveheti, amit az Úr adott?

Most már biztos, hogy a halálon túli élet hiedelme: hiedelem. A gyászában tehetetlenül őrlődő ember hiedelme. Akárhogyan csűrjük-csavarjuk, negyedik dimenzióba képzeljük, itt marad a test. Megkettőződni biztosan nem fog, hogy a volt-test itt romoljék, a lett-test, a túlvilági pedig közben éljen úgy vagy jobban, mint eddig itt. Ha pedig valami egészen más az a túlvilági lény - akkor más. Nem azonos azzal, ami volt a földi életben. De mi lehetne egy állatka azon a túlvilágon? Mi más tud lenni? Akinek annyi az élete, hogy szereti a tejet és a nyers húst, szeret a kerti gazban bogarászni, nagy lendülettel fölszaladni a fára, egy másik fa alá leheveredni aludni, éjszaka a szomszéd pincéjében egerészni, fejét ember-barátja kezére hajtva dorombolni, kutya-barátjával évődve verekedni - mit csinál a túlvilágon?

És az ember? Imádkozik, zsolozsmázik? Agy nélkül nem megy. Az pedig itt maradt. De hogy a lélek, mert az csak az embernek van? Szelleme (spiritus) csakugyan. De agy nélkül az sem működik. Nincs ennek ellentmondó adatunk. Lelke pedig (animus) vagy van éppúgy az állatnak is, vagy az embernek sincsen, csak az érzelmi életét annak nevezi, nehogy összetévesszék az állatéval.

A többi merő teológia és filozófia. Egy macskakölyök pusztulásának a botrányát, gyalázatát, elviselhetetlenségét egyik sem oldja fel.

2009. április 26., vasárnap

GONDOLKODÓSZÉK 2

Nesze neked, Clausewitz!

„Minél többször mond igent a potenciális vevő, annál biztosabb, hogy a regisztrációs kérdésre is könnyen igent mond. Ezt hívjuk stratégiának.” (Brown Delilah, az USÁ-ból Magyarországra települt telemarketing-tréner magyar nyelvű oktatási jegyzetéből)

Historia est magister vitae

Oh, mily szépen zenghet tatárul, hogy „Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?”

Blogolva

Erősen készülődöm. Holnap koncertre megyek: kedvenc bandám játszik. A Lutheránia Énekkar és a Weiner-Szász Kamaraszimfónikusok húzzák, Kamp Salamon (zsírzseniális arc) vezényel. Egyik legkedvesebb nótámat adják elő. Patak Jani Sebő János Passiója a téma. Felturbózott remake, de tutibiztos, hogy Johann Sebastian bátyónak is tetszene, ha hallaná.


Variációk Anániás és Szafira történetére. (ApCsel 5,1-11.)

Kétkedőn:

Higgyem, hogy Isten, hatalmát és az egyetlen gyülekezetből álló Krisztus-hívő zsidó szekta iránti elkötelezettségét igazolandó megölt egy házaspárt, mert az megsértette az apostolok által elrendelt teljes vagyonközösséget? (Amiről – nem mellékesen – e gyülekezet keresztény egyházzá terebélyesedvén igen gyorsan leszokott, sőt...)

Afelől viszont nincs kétségem, hogy, amint a történet befejező verse mondja: „Erre nagy félelem szállta meg a gyülekezetet és mindazokat, akik hallották ezeket.”

Hittel:

Lám, már az apostolok rájöttek, hogy Istent kell az Egyház szolgálatába állítani, és nem fordítva.

Röviden:

Nagy szerencséje a kereszténységnek, hogy a Sátán elmulasztotta Jézus utolsó megkísértését: nem olvastatott vele egyháztörténetet.

A nép egyszerű nyelvén:

Hol hit, ott szeretet,
Hol szeretet, ott béke,
Hol béke, ott áldás,
Hol áldás, ott Isten,
Hol Isten, ott szükség nincsen.”

A kereszténység történetén végigtekintve azt kell csak eldöntenünk, melyik hiányzik belőle: a hit, vagy Isten?

Más:

Kossuth Lajos nem lett volna,

Katona sem lettem volna,

Éljen, éljen a nemzet”

(Korabeli népdal)

Te is hallod az iróniát, Olvasó? Hogy Kossuthot ki kellett volna találni, ha nem lett volna, mert ugyan mi jobb a katonáskodásnál, pláne háború idején?

De lehet, hogy akkor sem tévedsz, ha a Rákosi pajtás dicséretére született „népdalok” előképét ismered fel a nótában.

Szakmaiság

2. A tűzjelzés módja.

2.1.1 A közvetlen környezetben tartózkodó személyeket úgynevezett „tűz-lármával”, hangos „TŰZ VAN!” kiáltásokkal kell figyelmeztetni.

(Részletek az „ELTE OKTATÁSI ÉPÜLET Budapest, VIII. Rákóczi út 5. Tűzriadó Terv 2007.” című dokumentumból.)

Retorika

Ma, balsors tépte hazánk e vészteljes és végzetterhes esztendeiben, midőn a Kárpát-medence viharfellegektől elsötétült egén Damoklész kardjaként függ az idő vasfoga, magyar ember aligha kerülheti meg a marcangoló kérdést: vajon Gyurcsány Ferenc, Veres János és Kóka János nem Rákosi, Gerő és Farkas sátáni hármasfogatának reinkarnációi-é, kik magukat honfitársainknak színlelvén idegen érdekek, sötét cselszövések lakájaiként szolgálják a herderi jóslat beteljesülését?

Vízcsapra


GIGAJOY
Extra Clear Premium Super
TOP WATER
Special Light Natural Drink
for your Health


EUROWASSER
Echte Reine Naturaldonautrinkwasser
ohne Zutaten

Deutsches Erzeugnis
Ein Liter Naturaldonautrinkwasser inhalt 1000 g H
2O

Az állatvilágról

Élete és történelme folyamán az ember gyakorta elállatiasodik. Ilyenkor állathoz méltatlan módon viselkedik.

Az emberiségről

Az állatvilágban nincsen sem nemi erőszak, sem pedofilia. Homoszexualitás előfordul, de nem von maga után sem kirekesztést, sem bántalmazást.

Süss fel Nap, fényes Nap,

kertek alatt a ludaim
megfagynak!

(Régi gyermekdal)

Tudtuk, hogy ha kisüt, nem a mi dalolásunkra hallgatva teszi. De mégis... hátha... mi mindenesetre megtettük, amit tehettünk. Így babonás az értelmes ember. De ma már minek énekelnénk? Amióta a számítógépek műveleti sebességét gigahertz per szekundumban mérik, a meteorológusoktól idejében megtudhatjuk, hogy déltájban úgyis ki fog sütni (vagy úgysem süt ki). Szegényebbek lettünk egy népdal igazi hangulatával. Múzeumi darab lett belőle. Éváék csak elkezdték, de azóta mindannyian szakadatlanul zabáljuk az Tudás Fájának halálos gyimelcsét, mely torkunkat migé szakasztja vala.

Bögrecsárda

Hátha valakit érdekel: a mi falunkban ma konfirmáltak. A  bögrecsárdás néni mondta reggel, aki református és idős. Amióta eszét tudja, ez a rend. Az elsőáldozás is április utolsó vasárnapján aktuális mifelénk.

A bögrecsárdás néni egész nap a nyárikonyhában ül (télen is), hetven HUF egy kétdecis pohár tűrhető parasztbor,  százötven egy feles a kitűnő vegyes pálinkából. Beszélgetni is lehet vele, már tudom, hogy a "papkisasszony"-uknak Zsuzsa a neve, a kutyájuknak Ördög, a lánya pedig (a nénié) az APEH-nál dolgozik.  Pedig még csak harmadszor jártam náluk. A szomszédtól tudom, hogy több ilyen intézmény is működik a faluban. 

A múlt héten pedig a kapuban vettem egy tökrészeg polgártól félliter többszörösen kitűnő pálinkát ezerkettőért, házal vele, de tojást is szállít. Néhányszor reggel a vonaton láttam, amint feleseket mér a törzsközönségnek. 

Fentieket csak a fíling érzékeltetése végett vetettem papírra. Na jó, legyen egy kis politika is: gazdasági világválság, megszorítás, ezeknek? Apukájuk  '44 decemberében is nyilván leszúrta Röfit.

2009. április 22., szerda

Tagja vagyok egy népszerű közösségi oldalnak. Hasznosnak bizonyult (amennyire hasznos az, hogy osztálynévsorok birtokába jutottam, több tényleg kedves volt osztálytárs levelét megválaszolhattam, más, szintén kedvesekét válasz nélkül hagytam minden ok nélkül). Nohát, tegnap jön a lapomra egy üzenet: hölgy nagyon szépen kéri, jelöljem őt ismerősnek. Indoklás: a fogyatékkal élők társkeresésének segítése igen nemes küldetés. Bővebbet ilyenésilyen honlapon.
Azt hiszem, általában vett naivitásom, és nem a neten való gyakorlatlanságom miatt estem gondolkodóba: honnan a fenéből veszi ez a nő, hogy társat keresek, amikor regisztrálva sem vagyok egy ilyen oldalon sem. Meg hogy fogyatékkal élek. No mindegy, lássuk a honlapot! Az olvasó nyilván tudja már, amiről én csak a honlapból értesültem: társkereső cég reklámoz. Nagyjából egy temetkezési iroda kenetes hangján. 
Eszembe is jutott rögtön két emlékezetes botrány az elmúlt évekből: egyiknél azzal bukott le a kegyeleti  vállalkozó, hogy teherautójában "csomagolatlanul" egymásra stószolva szállította a hullákat, a másik esetben  amikor a gyászhuszárok vállukra vették a koporsót, és elindultak vele kifelé a ravatalozóból, kiszakadt a koporsó feneke, és az elhunyt kizuhant a gyásznép elé.
Nem jelöltem ismerősnek a hölgyet. 
A tegnapi és a mai nap híre: Berci (lásd balra), nyolc hónapos ifjonc létére gyíkot fogott. Nem is egyet. Vagy ha igen nem egyszer. Tegnap tettenértem, kimentettem a hüllőt a karmai közül. Ilyenkor tavasszal még sokkal szebbek a gyíkok, mint a késő nyári kánikulában: friss, csillogó zöldek, egészen növényszerű a színük, és mintha kevéske aranyporral meghintették volna (mint amit fontosabb bulikra a nők szoktak a szemhéjukra kenni - de a gyíkon sokkal természetesebben hat). Amikor elvettem Bercitől, már fel volt hasítva az oldalán a bőre, de úgy láttam, csak a díszes felhám, alatta rendben lévőnek látszó barna burkolata volt. Élt, közlekedett - igaz, nem futva. 
A ma délelőttin már nem tudtam segíteni, az ablakból láttam, amint iszkol a macsek a padlásra, szájában egy gyíkkal. Nyilván tanult a tegnapi esetből.
Azt azért megjegyzem, hogy nem éhezik a macska.